HA ZAJT AKARTOK 1999.

Tudom a dugattyúk dalát,
A légcsavar szelét,
A benzin illatát,
Az ember életét.
Ahol a tomboló erő
A hangtalan zene
Csontokat törő
Kábítószere,
Ott én zuhanok,
Szabadon zuhanok,
Szabadon zuhanok,
Szabadon...
Tudom a minden óhaját,
A változó szelét,
A szárnyalás dalát,
A lét leheletét.
Ahol az Isten integet,
Na ott az én hazám.
Lakatlan sziget,
Égi óceán.
Zuhanok,
Szabadon zuhanok,
Szabadon zuhanok,
Szabadon...
Alattam egy másik
Világból több van.
Unalmasan ásít.
Próbáld meg jobban
Csinálni a dolgot,
Ameddig hagylak.
A végén vissza
Majd úgyis a földnek adlak.
Hallom a minden óhaját,
Figyelem a változó szelét,
Fújom a szárnyalás dalát,
Érzem a lét leheletét.
Tudom a dugattyúk dalát,
A forgó légcsavar szelét,
Szívom a benzin illatát,
Élem az ember életét.
Szabadon
(zuhanok)
Szabadon
Forró nyári este.
A Tisza parton a nő azt kereste,
Hol van a sátra, úgy emlékszik,
Hogy valahova hátra verte fel.
Én mondom neki, ha félne
Éjjel egyedül maradni, elférne
Itt, van elég hálózsák,
Az enyémben a buli pont most kezdődik el.
Most kezdődik el…
A buli pont most kezdődik el.
Várom a szombat délutánt,
Na gyere tekerünk egy trombitát.
A szőnyeg a varázs meg elrepít oda,
Ahova még a részeg madár se jár.
Aztán ha megjön a mámor
És a nyilait jó helyre lövi ki Ámor,
Én a dinamit élő gyújtózsinórja vagyok,
Ami a robbanásra vár.
Közben az autó-magnóból meg
Valami jó banda énekel,
És a hátsó üléseken többen már
Sehogy se férnek el, hát
Üljenek a fiúk ölébe a lányok,
Üljenek a fiúk ölébe a lányok,
Üljenek a fiúk ölébe a lányok,
Ha másképp már nem férnek el!
Ha másképp már nem férnek el!
(tűz) Forró nyári este,
A Tisza parton a nő azt kereste,
Hol van a sátra, úgy emlékszik,
Hogy valahova hátra verte fel.
Én meg mondom neki, ha félne
Éjjel egyedül maradni, elférne
Itt, van elég hálózsák,
Az enyémben a buli pont most kezdődik el.
Közben az autó-magnóból meg
Valami jó banda énekel,
És a hátsó üléseken többen már
Sehogy se férnek el, hát
Üljenek a fiúk ölébe a lányok,
Üljenek a fiúk ölébe a lányok,
Üljenek a fiúk ölébe a lányok,
Ha másképp már nem férnek el!
Üljenek a fiúk ölébe a lányok
Minden fiú ölébe egy lány!
Pazarol a világ,
Én meg segítek neki.
Pazarol a világ,
Én meg segítek neki.
Éjfél volt, amikor egy-két
Fél korty ember lelket mos meg.
Én meg túl későn számoltam,
Hogy hányat kaptam most meg.
Itt van a másnap a gyomromban,
A savkatonák árkokat ásnak,
A fejemen az érben a vér meg
Iszonyúan lüktet,
A testem büntet.
Pazarol a világ,
Én meg segítek neki.
Pazarol a világ,
Én meg segítek neki.
Ez a hely az, ami
Pénzben méri az embert.
Fogjuk rá, utoléri a sorsa,
Születik élni fog valahogy.
A szerelem a halál,
A lét sava borsa.
Ne félj, én előbb-utóbb
Kiveszem a részem abból,
Ami átsegít ezen az egészen,
Ahol már sose fáj a kéz,
A láb, a fej, a szív, a száj,
És nem érdekel, hogy
Pazarol a világ,
Én meg segítek neki.
Pazarol a világ,
Én meg segítek neki.
Leszek én még szép szőke herceg,
A karjaimban a másodpercek
Nyomtalanul nem múlnak el, ne félj.
A paripám fehér, a szemem kék,
És ha tényleg a fele királyság a tét,
Én érted még harcba is indulnék,
A sárkányok fejét karddal vágnám szét,
Az óriásoknak meg simán csak kitépném a belét,
Az óriásoknak meg simán csak kitépném a belét.
Leszek én még bíró,
Ha a vád boszorkányság,
Én rakok alád olyan máglyát,
Ami biztos széjjel éget
A szívem börtön és benne az őr
Én vagyok, és talán most először
Életfogytig tartó lesz az ítélet.
(Ha túléled)
Én egy
Hülye kis szerelmes dalt írok,
Én egy
Hülye kis szerelmes dalt énekelek
Neked, neked.
Leszek én még szép szőke herceg
A karjaimban a másodpercek
Nyomtalanul nem múlnak el.
A szívem börtön és benne az őr
Én vagyok, és talán most először érzem,
Erről a helyről többé már
Nem engedlek el,
Erről a helyről többé már
Nem engedlek el.
Én most egy
Hülye kis szerelmes dalt írok,
Én egy
Hülye kis szerelmes dalt énekelek,
Neked, neked.
Blokkolj rühes, tőled bűzlik a zárka!
Gyerünk, engedd ki magadból az állatot!
Nem voltál ügyes, most meg be vagy ide zárva,
Itt születtél, itt élsz a halált, itt várhatod meg.
Öntsünk tiszta vizet minden pohárba.
A hatalom erőszak, tudom, hogy ezt már mondtam,
De a politika-vallás csak ember pazarlás.
Mindig volt, és most is ellened van,
Ellened van, ellened van, ellened.
Blokkolj rühes, tőled bűzlik a zárka!
Gyerünk, engedd szabadon magadból, ami még bent van!
Akárhogy nézem, ez a világ árva,
Itt csak az maradhat talpon, aki ébren van.
Öntsünk tiszta vizet minden pohárba.
Van aki betömné a számat,
Én meg tele pofával üvöltöm a világba,
A drakula-politika vérből él meg,
Vérből él meg, vérből él meg,
A véredből!
Tudom, ez elég sovány vigasz,
De ha belegondolsz, igaz, hogy aki
Van elég ravasz,
Annak nincs a szájába’ fasz.
Blokkolj rühes, tőled bűzlik a zárka!
Gyerünk, engedd szabadon magadból, ami még bent van!
Akárhogy nézem ez a világ árva,
Itt csak az maradhat talpon, aki ébren van.
Blokkolj rühes, tőled bűzlik a zárka!
Blokkolj rühes, tőled bűzlik a zárka!
Blokkolj rühes, blokkolj rühes, blokkolj rühes
Blokkolj, blokkolj, blokkolj, blokkolj, rühes!
Gondoltam, tiszta fejjel majd csak jobb lesz a kép,
És lassan a távkapcsolóhoz nyúltam.
Most meg itt állok és valamit mondanom kell mindenképp,
Te meg csak bólogatsz és azt gondolod, hogy úgy van.
Nap napra, évre év, csonton hús, bőr, izom, vér.
A vén test férgek szánalmas tanyája végül,
De amíg reggel nem a végre ébred, bízik, remél, vár,
És a végén a régi romjain egy új világ épül fel.
Ne mond, hogy nem erős vár az Isten,
Ha hagyod neki, hogy védjen.
Persze nem az a lényeg, hogy van-e feszület a faladon,
Vagy a szekrényen ott van-e mondjuk a Biblia.
Talán csak elég benne hinni, hogyha távol tartod a rosszat,
A jó majd jó helyre fog vinni.
És lassan eljön majd, hogy az lesz a jutalom,
Hogy aki beáll a sorba, annak nem vágja át a torkát a Hatalom,
Ha a jelét hordja,
És amíg reggel nem a végre ébred, bízik, remél,
Vár hogy a végén a régi romjain egy új világ épül fel,
A régi romjain új világ épül fel,
A régi romjain új világ épül…
Na jól van, rendbe’ ma este nem verem be az összes ablakodat.
Ma jól van végem, az éjjeli égen a holdfénye az utat
Ugyanúgy világítja meg, mint azon az éjszakán,
Mikor a megdrájvot hugyoztam oldalba beszívva részegen.
Na jól van, várok a szennyvízzel telt árok büdösebb oldalán.
A másik parton az ágyam egy karton, a szomjamat oltanám.
Ugyan úgy kívánja meg a szem, ahogy megkívánja száj,
Hogy a fej kábuljon, a kín el múljon, a szív addig se fáj. Állj!
Na jól van, adjál, a gyengébb énem nyála pont most cseppen el érte,
Megint el van hajolva térben a lábam, én térden,
Látod, a sárga rétegig értem.
Ugyan úgy fáj néha. Én, ha
Padlón vagyok is, hidd el,
A gitártól akkumulátor leszek,
Újra feltöltődök hittel.
A zene, ha elrepít innen, az nekem a minden,
A zene, ha elrepít innen, az nekem a minden,
Az nekem a minden.
Na jól van, rendben, ma este mégse verem be az ablakodat.
Ma jól van végem, az éjjeli égen a holdfénye az utat
Ugyanúgy világítja meg, mint azon az éjszakán,
Mikor a megdrájvot hugyoztam oldalba beszívva részegen.
Na jól van, várok a szennyvízzel teli árok büdösebb oldalán.
A másik parton az ágyam karton, a szomjamat újra eloltanám.
Ugyan úgy fáj néha. Én, ha
Padlón vagyok is, hidd el,
A gitártól akkumulátor leszek,
A zene, ha elrepít innen, az nekem a minden,
Újra feltöltődök hittel.
A zene, ha elrepít innen, az nekem a minden,
Ez a zene, ha felkap és elrepít innen,
Az nekem a minden.
Ez a zene, ha felkap és elrepít innen,
Az nekem a minden, az nekem a minden.
Az egyik csábít: na gyere és üzekedj.
A másik halkan annyit mond csak: én hiszek egy...
Akinek meg nem jut más, csak egy szál gitár,
Lehet a gonosz maga, lehet angyal, aki köztünk jár.
Mohamed, Devla, Buddha, Krisna, Jézus, hány van,
Akinek egy az Isten, és mégis nélküle él.
És ha nem gyújt lángot a félhomályban,
A végén majd vakon oda ad mindent a semmiért.
Ha mindig arra vár, aki az égből
Csillagokat ígér, hiába kel fel és jár,
Ha aztán elindulni fél.
És amíg fájdalomból áll,
Amíg félelemből él, addig
Nyugodni úgyse hagy,
Az a valaki, aki vagy,
Az egyik arra csábít, hogy amíg élsz üzekedj
A másik mondja, de nem érti, mi az a hiszek egy...
Akinek meg nem jutott más, csak ez a szál gitár,
Ha akarod gonosz, ha akarod angyal, aki köztünk jár.
De amíg fájdalomból áll,
Amíg félelemből él,
Addig nyugodni úgyse hagy
Az a valaki, aki vagy,
A szeretetét
Leteszi eléd.
Beléd lát,
Beszél hozzád.
Benned él,
Ugyan úgy remél.
Igen, beléd lát,
Beszél hozzád,
Az a valaki, aki vagy.
Homlokomon egy csók, amit a múzsa
Olyan erővel nyomott rám,
Hogy nincs senkinek olyan rúzsa,
Amiért ezt a nyomot oda adnám.
Nem, nincs, nem.
Homlokomon egy csók, amit a múzsa
Olyan erővel nyomott rám,
Hogy nincs senkinek olyan rúzsa,
Amiért ezt a nyomot oda adnám.
Nem, nincs, nem.
„Hírügynökségi jelentések szerint Káosz király katonái
ma újabb támadást intéztek az állásaikat védő állók ellen.
Más források viszont azonban arról is beszámolnak,
hogy, az urat védők egyes csoportjai egyre eredményesebben veszik fel a harcot,
sőt egyre több ellencsapást mérnek az egyébként már hosszú idő óta
folyamatos győzelmeket magáénak tudó ellenfél erőire.
A harc kimenetele a közelben állomásozó megfigyelők szerint mégis bizonytalan,
hiszen, az egymással szemben helyezkedők
egyre több erőt mozgósítanak,
ami ebben a helyzetben kétségessé teszi bármelyik fél biztos győzelmét a másik felett ...”
Homlokomon a csók, amit a múzsa
Olyan erővel nyomott rám,
Hogy nincs senkinek olyan rúzsa,
Amiért ezt a nyomot oda adnám.
Nem, nincs, nem.
Én
Nem a semmiből érkeztem ide még mielőtt
Itt bármi elkezdődött volna.
Nem a semmiből érkeztem ide még mielőtt
Itt bármi elkezdődött volna.
Nem a semmiből érkeztem ide... ide... ide ...
Nem, nem, nem ...
Olga, Helga, egy
Francia meg egy belga.
Párban a bárban,
Pezsgő a pohárban.
Róma, Bréma, meg a
Szerelem a téma.
Esznek, isznak,
Elég jól buliznak.
Én meg szakadó esőben
Egy szakadt Ladában
Száraz szobáról álmodok
A szállodában, ahol
Olga, Helga, egy
Francia csaj meg egy belga,
Párban ülnek a bárban,
Édes pezsgővel a pohárban.
Párizs, Róma, Bréma, meg
A szerelem az örök téma.
Közéjük lépek, végig mérnek és
Még egy üveggel kérnek, aztán
Nyílt az ajtó, belépett rajta Eszter.
Azt mondta, ha nem bánom, ő is tesztel.
Remélem, elég jó trió és csak
Hajnalban ereszt el!
A három grácia és
Nincs semmilyen demokrácia, itt
Én vagyok csak, meg a három grácia.
A Nő legyen:
Arab telivér, tiszta fajú árja,
Privát pornófilmek sztárja,
Szenvedélyes szép szenyorita,
A szívemet rabul ejtő bandita,
Kelet fénye, a szultán lánya,
Tiltott gyümölcsök fája,
Ragyogó csillag az égen,
Legyen tőle végem!
Nyílt az ajtó, belépett rajta Eszter.
Azt mondta, ha nem bánom, ő is tesztel.
Remélem, elég jó trió és csak
Hajnalban ereszt el!
A három grácia és
Nincs semmilyen demokrácia, az ágyban
Én vagyok csak, meg a három grácia.
Voltam néha bajban
Volt úgy, hogy én akartam,
És volt úgy, hogy más akarta,
Hogy én akarjam úgy. Aztán persze
Többnyire minden más lett,
És jót csak a változás tett,
Én se hittem, de néha tényleg
Ez az egyetlen kiút.
Törölköző teniszütőkkel,
Játék mackó ami az asztalon pihen
Gondoltam, nagyon rossz lesz, de
Azt még én sem tudtam, hogy milyen
Pont attól elszakadni, aki
Megpróbált annyit adni, remélem,
Egyszer talán még megköszönhetem.
Voltam jól is persze
Nem tudom, hogy rám ismersz-e, de
Látod itt áll a srác, aki
Vett egy rock and roll gitárt
Hogy azzal egész nap énekeljen és
Szégyellnie soha ne kelljen, hogy
Azt csinálja csak, amire
Egész életében várt.
Törölköző teniszütőkkel,
Játék mackó ami az asztalon pihen
Gondoltam, nagyon rossz lesz, de
Azt még én sem tudtam, hogy milyen
Pont attól elszakadni, aki
Megpróbált annyit adni, remélem,
Egyszer talán még megköszönhetem.
Ha valahol hallgatod ezt a dalt,
Ha valamit mondjuk benned is elindít,
A történet akárhol tart,
Ne felejtsd el, hogy hol van a híd.
Voltam néha bajban,
Volt úgy, hogy én akartam,
És volt úgy, hogy más akarta,
Hogy én akarjam úgy. Azóta
Telnek - múlnak az évek,
És még mielőtt véget érnek,
Ha elszakadna, a gitáromra
Majd veszek egy másik húrt.
Három Judit, négy Zsuzsa és a rock and roll.
Mégsem érzem szombat éjjel magam jól.
Haza megyek, lefekszem, csináljátok helyettem.
Minden szinten rock and roll, szinte minden rock and roll,
Minden szinten rock and roll, szinte minden rock and roll.
Három Judit, négy Zsuzsa és a rock and roll.
Mégsem érzem szombat éjjel magam jól.
Haza megyek, lefekszem, csináljátok helyettem.
Minden szinten rock and roll, szinte minden rock and roll,
Minden szinten rock and roll, szinte minden rock and roll.
VÁSÁRLÁS » CD | MC
INFO
Megjelent: 1999. február 19.
Felvétel és keverés: ’98. november - december és ’99. január - Budapest, Yellow Stúdió
Hangmérnök és mastering: Scheer Viktor ’Max’
Asszisztens: Sándor Csaba
Basszus, ének: Lukács László
Gitár: Molnár Levente
Dob: Elek Ottó
Csordavokál: Jilling P. Jácint és Max
Hírek (a b.3-ban): Garami Gábor
Szaxofon (a b.6-ban): Lukács Levente
Zene: Tankcsapda
Szöveg: Lukács László (* zene és szöveg Menyhárt Jenő: ’Három Judit négy Zsuzsa’ c. dala alapján)
Fotó: Lukács Dávid
Borító: Tárkányi Szabolcs
KRITIKÁK
HA ZAJT AKARTOK - Metal Hammer - http://www.tankcsapda.hu/ha-zajt-akartok-metal-hammer.html